A lézereknek az optikai tartományban végrehajtott “forradalma” alapvető változást hozott; a lézerek a tudományok legmodernebb tér és időbeli vizsgálatára irányuló berendezéseinek, a kommunikációnak, mindennapi eszközeinknek meghatározó részévé váltak.

Érthető, hogy az intenzív, koherens elektromágneses sugárzás keltésének/alkalmazásának spektrális kiterjesztése az optikai tartomány mindkét “oldalán” (a VUV, Röntgen illetve a THz irányában) igen perspektivikus, amely az anyaggal való új típusú kölcsönhatások tanulmányozására ad lehetőséget a periódusidővel illetve a hullámhosszal skálázódó feloldás mellett.

Tekintettel ezen “egzotikus” hullámhosszakon működő lézerek alkalmazási lehetőségeire, a lézerek kutatás-fejlesztésében, alkalmazásában betöltött magyar szerepvállalásra a pályázat célkitűzése igen aktuális és sikerrel kecsegtet.

A fotonika jelentőségét aláhúzza, hogy napjainkban az (extrém) ultraibolya tartományba eső ~50-100 attoszekundumos impulzusok generálása, illetve az általuk nyújtott feloldás jelenti a kutatások élvonalát. Ennek elméleti megalapozásában, továbbá kísérleti megvalósításában úttörő szerepet játszottak magyar kutatók. Annak ellenére, hogy a Magyarországon megvalósuló ELI-ALPS az attoszekundumos technika használatát/elterjedését célozza, kérdéses, hogy a jelenlegi magyarországi lézeres infrastruktúrák, illetve ultrarövid lézereket használó kutatóintézetek alkalmasak-e az ELI-ALPS által megcélzott technikák befogadására, alkalmazására.

Figyelembe véve, hogy az ultrarövid femtoszekundumos impulzusok generálásának/alkalmazásának számos magyar vonatkozása van (chörpölt tükrök, UV excimer technika, THz-es impulzusgenerálás, biofizikai alkalmazások) célszerű – ezen alapokra támaszkodva – a magyar lézeres kutatóhálózat integrálásával egy olyan kritikus tömeg elérése, ami széles hullámhossz-tartományban (THz-től a röntgenig) speciális, egyedi paraméterekkel bíró impulzusok generálását, az ezen alapuló méréstechnika fejlődését, továbbá a hazai felsőfokú és a Ph.D. képzés színvonalának emelésén keresztül a szakterület „vonzásának”, súlyának növekedését eredményezi.

Ezen pályázat célkitűzése, hogy a jelenleg hozzáférhető teljes hullámhossztartományban femtoszekundumos időbeli feloldást eredményező pumpa-próba mérések elvégzése lehetővé váljon különböző rendszerekben, az atomi, molekuláris rendszerektől, a nanostruktúrákon át a bonyolult biológiai rendszerekig. A fényhasznosító molekulák, a metaanyagok, továbbá a „klasszikus” tudományok határterületeinek (femtokémia, femtobiológia, attofizika, plazmonika) vizsgálata a fizika jelenleg is intenzíven kutatott területei, ugyanakkor az itt szükséges vizsgálati módszerek hazai elterjedtsége, a képzésbe való beépülése elmarad a nemzetközi kutatásokban betöltött szerepétől. Örvendetes tény, hogy – a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem alapkutatási együttműködésének eredményeként – az SzTE és PTE lézeres kutatóműhelyeiben különböző spektrális (THz, közeli IR, UV, VUV, XUV) tartományokon folyó élvonalbeli kutatás-fejlesztési tevékenység a nemzetközi élvonalba tartozó – sőt számos területen azt megelőző – paraméterekkel bíró impulzusok generálására, alkalmazására adott lehetőséget. Jelen pályázat sikerével ez a lépéselőny fokozható, ami több területen a nemzetközi kutatások élvonalába helyezné a konzorciumi partnerek által képviselt alap- és alkalmazott kutatási irányokat, növelné a partnerek közötti együttműködést, a kutatási tevékenység kohézióját, javítva ezzel a nemzetközi projektekben való részvételi lehetőségeket, továbbá a közös szerepvállalást képzési programok kialakításában.

A fentiekben részletezett szakmai előrelépés és integráció a Laserlab Europe IV projektben való jelenlegi szerepünket erősítené, továbbá az ELI-ALPS és a magyar kutatóintézetek között meglévő különbség leépítésében is fontos szerephez jutna, ami az ELI-ALPS későbbi – „belső erőből” történő – szakmai továbbfejlesztésének, evolúciójának is záloga lehet.

A projekt átfogó célja ezért az, hogy a fenti alapkutatási, célzott alapkutatási vonalak mentén a részt vevő intézmények növeljék nemzetközi, szakmai beágyazottságukat, így közelebb jussanak Horizont 2020 projektek megvalósításához (H2020 kompetencia központ erősítése, H2020 pályázati menedzsment képzések, szolgáltatásfejlesztés); továbbá erősítsék szerepüket európai kutatási hálózatokban (LaserLab Europe, ELI, stb).

Ezt segítendő a projektben kiemelt figyelmet fordítunk a kutatások feltételrendszerének javítására (kutatásmenedzsment képzés, stb.) a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás- (fiatal kutatók bevonása, tehetséges hallgatók felkarolása, stb.) és a kapcsolódó szolgáltatásfejlesztésre.

2017 januárjában a Pécsi Tudományegyetemen a kutatási kapacitások bővítésére, kutatási szolgáltatások átfogó fejlesztésére irányuló pályázat indult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, 3,379 milliárd forint európai uniós támogatással. A megvalósítás kezdete 2017. január 01., tervezett befejezésének várható időpontja 2022 március 31.

A projekt fő célja a Pécsi Tudományegyetem kutatási kapacitásainak bővítése, kutatási szolgáltatásainak átfogó fejlesztése révén olyan tudásbázis fejlesztése és kutatási folyamatok kialakítása, amely által az Egyetem regionális és országos szinten egyaránt alkalmassá válik társadalmi innovációt szolgáló és a K+F+I szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás biztosítására.

Általános cél a Nemzeti Intelligens Szakosodás Stratégia keretében, illetve a Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervben kiemelt kutatási területek fejlesztése, kutatási kapacitások bővítése, kutatási utánpótlás biztosítása, nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitás ösztönzése, alap- és alkalmazott alapkutatások és képzésfejlesztési programok megvalósítása, nemzetközi kutatási programok előkészítése, publikációs aktivitás előmozdítása. A szervezetfejlesztési programok megvalósítása a kutatás- és technológia transzfer menedzsment fejlesztése, a vállalati szférával történő együttműködések erősítése, a vállalkozói attitűd fejlesztése.

A projektfejlesztés eredményeként a kutatói utánpótlást támogató programokban várhatóan 403 fő vesz részt, illetve a doktori fokozatszerzések számát a PTE 178 fővel növelné.

A projekt stratégiai céljai:

1. MTMI/STEM szakok megerősítése
2. Az orvosi, egészségtudományi, gyógyszerészeti képzések és kutatási orientációk megerősítése
3. Gazdaságtudományi képzések megerősítése
4. Interdiszciplináris élet-, természet-, műszaki tudományos egyéb kutatások fejlesztése
5. Ageing kutatások és ahhoz kapcsolódó élettudományi kutatások fejlesztése
6. Smart műszaki megoldások kutatása
7. Technológiatranszfer, kutatásmenedzsment és tudományszervezői tevékenységek fejlesztése
8. A vállalkozó, entrepreneurship szemlélet fejlesztése, tudásnégyszög kiépítése, innovációs ökoszisztéma támogatása
9. „Zöldgazdaság” fejlesztés, „intelligens” hálózatok kialakítása, „okos” közvilágítás, „okos” mérés kialakítása, biomassza felhasználásának, hulladékipar fejlesztése
10. Az „Egészséggazdaság” megvalósítása érdekében tett átfogó fejlesztések

A FELSŐOKTATÁSBA VALÓ BEKERÜLÉST ELŐSEGÍTŐ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA, VALAMINT AZ MTMI SZAKOK NÉPSZERŰSÍTÉSE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal konzorciumban valósítja meg ezt a projektet. Fő céljai a felsőoktatásba való bekerülés fokozása, ezáltal a felsőfokú képzettségi szint növelése, a hátrányos földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetből származó fiatalok képzettségi szintjének javítása, és a felsőfokú végzettséghez történő jutásuk elősegítése, különösen a jelenleg általuk alulreprezentált szakokon, valamint a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki (MTMI / STEM) szakokra való jelentkezés fokozása. A projekt 2017.09.01-2022.07.31-ig tart, összköltségvetése, 788 millió Ft.

Dr. Erostyák János szakmai vezetésével valósul meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és konzorciumi partnere, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) közös projektje. Az 50 hónapos futamidő alatt az egyetemi beiskolázást segítő programok sokasága segíti diákokat céljaik elérésében. A projekt fő célcsoportja a 6. osztálytól kezdődő köznevelési korosztály. A PTE tág beiskolázási régiójában is kiemelt szempont a hátrányos helyzetű iskolák és diákok elérése, számukra az egyetemi lehetőségek bemutatása, az odavezető utak támogatása. A számos tudományterület között a projekt elsősorban a Matematikai, Természettudományi, Műszaki és Informatikai (MTMI) területekre orientálást támogatja és segíti elő.

A PTE-n három Kar, a Természettudományi Kar (TTK), a Műszaki és Informatikai Kar (MIK) és a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (KPVK) munkatársai vesznek részt a megvalósításban. A programok rendkívül sokszínűek: nyári táborok, szakmai versenyek, pályaorientációs tréningek, üzemlátogatások, nyitott labor programok, élményműhelyek, laborlátogatások és még számos más, a korosztályi sajátságokhoz igazított érdekfeszítő program várja a diákokat.

A NJSZT nagy múltú országos tudományos egyesületként elkötelezett az informatikai tehetséggondozás és informatikus utánpótlás nevelésében. A mesterséges intelligencia által meghatározott jövő már csak karnyújtásnyira van. Ezért kedvcsináló szakmai előadásokkal, programozási és robotika szakkörökkel, hozzájuk kapcsolódó helyi táborokkal és a pedagógusok képzésével járul hozzá a projekt sikeréhez.

A pályázat bő négy éve alatt lesznek egyedi és évente ismétlődő programok is, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demográfiai trendeket is részben ellensúlyozva, akár hátrányos helyzetből is elindulva a kiváló, tehetséges diákok megtalálják az utat a Pécsi Tudományegyetemre és felismerjék, mennyire vonzó is a PTE által kínált hallgatói élet és az utána következő szakmai karrier.

A Pécsi Tudományegyetem EFOP-3.4.3-16-2016-00005 azonosítószámú pályázatának célja egy olyan komplex intézményfejlesztés megvalósítása, amelynek eredményeképpen mind a hallgatók, mind az oktatók emelkedő teljesítménnyel képesek reagálni a munkaerő-piaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre is. A projekt a Pécsi Tudományegyetem fejlesztési tervét határozza meg a 2017-2021-es időszakra az Intézményfejlesztési Tervvel és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című minisztériumi koncepcióval összhangban, átfogó és összehangolt módon az egyetemi karok, képzések különböző területein.

A Pécsi Tudományegyetemnek három kiemelt projektcélja van az intézményfejlesztési tervvel összhangban:

1. Egységes egyetem kialakítása, vagyis tovább erősödjön a karai közötti integráció mind az oktatásban, mind a kutatásban mind pedig a társadalmi felelősségvállalás terén.
2. Innovatív egyetem fejlesztése, azaz a rendelkezésére álló erőforrások mozgósításával az oktatás, a kutatás, a gyógyítás terén is kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön.
3. Nemzetközi egyetemmé válás, vagyis tevékenységének minden területén nemzetközi láthatósággal, versenyképességgel, ranggal és szolgáltatási színvonallal rendelkező szereplője legyen a felsőoktatási szférának.

A Felhívással összhangban a Pécsi Tudományegyetem 10 terület kapcsán határozta meg fejlesztési céljait és igényeit, valamint az elérésükhöz szükséges kereteket, végrehajtandó tevékenységeket. A projekt fő tevékenységei a Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszámának megtartására, a képzési szerkezetének bővítésére, modernizálására, nemzetköziesítésére és sportszolgáltatásainak bővítésére irányulnak. A fenti célok elérése érdekében tervezett fő projekt tevékenységek az alábbiak:

• A.1. Hallgatói Bennmaradás Intenzív támogatása – HABIT modul - A bevezetésre kerülő, egymással koherens szolgáltatások hatása multiplikálódik, ami a hátrányos helyzetű célcsoportokként jelzett hallgatók számára jelentős segítséget jelent a felsőoktatásban való bennmaradásban, illetve tanulmányaik sikeres befejezésében, valamint a változó munkaerő-piaci követelményekhez való illeszkedésben.
• A.2. Pécsi Tudományegyetem képzési szerkezetének bővítése, modernizálása, digitalizálása a gazdasági igények figyelembe vételével - Az intézményi képzésfejlesztést és modernizálást, valamint a munkaerő-piaci kihívásokra való felkészülést segítő intézkedéseket foglalja magában ez az intézkedési csomag.
• A.3. - A PTE nemzetköziesítése intézményi szintű programokkal, tevékenységekkel - A PTE karainak és a nemzetköziesítést intézményi szinten koordináló Külügyi Igazgatóságnak a programjai annak érdekében, hogy a Pécsi Tudományegyetem a magyar felsőoktatás egyik vezető intézményeként fokozottabban kapcsolódjon be az Európai Felsőoktatási Térségbe, nemzetközi értelemben tovább tudjon erősödni.
• A.4. - A Kárpát-medencei nemzetközi kapcsolatok koordinálása - A PTE tanulási, oktatási lehetőséget biztosít, valamint a saját tudását átadva segíteni kívánja a Kárpát-medencei térségben a határon túli magyar felsőoktatási képzések megvalósítását.
• A.5. - Komplex sportszolgáltatás és egészségnevelés rendszerének kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen - A testmozgást, egészségnevelést szolgáló illetve sportszolgáltatások fejlesztését megvalósító programelem. Kiemelt képzési területcsoportok fejlesztésére vonatkozó programok:
• B.1. Módszertani fejlesztés, gyakorlati készségek és innovatív oktatási környezet kialakítása az orvos- és egészségtudományi képzési területen
• B.2. - Női hallgatók és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása az MTMI területen
• B.3. – Rövid ciklusú képzések és szakfejlesztés az agrár képzési területen a fenntarthatóság jegyében
• B.4. A gazdaságtudományi képzési portfólió újratervezése (joint) képzési programok és modern eszközpark kialakításával a KTK-n
• B.5. Digitalizáció, innováció, környezettudatosság és társadalmi felzárkóztatás a pedagógusképzésben

A fenti feladatok elvégzésével a Pécsi Tudományegyetem teljesítménye fokozható, hallgatói létszáma stabilizálható a területi és képzési lefedettség növelése, az oktatói és kiszolgálói erőforrások minőségi fejlesztése, valamint a szorosabb gazdasági együttműködések által.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti kiválósági program (2018-1.2.1-NKP) című kiírásában a PTE TTK Fizikai Intézete konzorciumvezetőként mintegy 300 millió forint összegű támogatást nyert „Ultrarövid fény- és elektronimpulzusokkal indukált atomi és molekuláris folyamatok vizsgálata az ELI-ALPS-nál, módszer- és eszközfejlesztés” tárgyú pályázatának megvalósítására. 

A PTE TTK Fizikai Intézete, az Atommagkutató Intézete, valamint az Energiatudományi Kutatóközpont együttesen beadott pályázatának célja, hogy a három intézmény együttműködésével olyan eszközt fejlesszenek, mely képes azon atomi és molekuláris folyamatok vizsgálatára is, melyek csak fotonok és elektronok együttes hatásával válthatók ki. A vizsgálatokhoz szükséges ultrarövid elektron-impulzusokat terahertzes sugárzás segítségével állítják majd elő. Az elektroncsomagok, az ELI-ALPS sugárforrásainak és detektorrendszerének térbeli és időbeli szinkronizációjának megoldásával olyan kísérleti mérőhely kialakítása valósul meg, mely a világon egyedülálló módon, teljesen új megközelítéssel ad lehetőséget az atomi folyamatok megfigyelésére.

Az elmúlt bő húsz évben a PTE TTK Fizikai Intézetének kutatói úttörő munkát végeztek a terahertzes impulzusok előállítása területén. Dr. Hebling János 2002-es ötletének köszönhetően, mely szerint terahertzes impulzusok hatékony előállításához döntött impulzusfrontú gerjesztést kell alkalmazni, mára már több mint tíz milliószor akkora energiájú terahertzes impulzusok állíthatóak elő, mint korábban. Ekkora energiájú terahertzes nyalábok kiválóan alkalmasak töltött részecskék asztali méretekben történő hatékony gyorsítására. Az Intézet kutatói szűk egy éve tűzték ki célul maguk elé a terahertzes részecskegyorsítás kísérleti megvalósítását. Ezen cél megvalósításának munkálatai nagyban segítették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatának elnyerését.
 

A pályázat célja, hogy egy nyílvánosan hozzáférhető spektroszkópiai állomást hozzunk létre az ELI-ALPS-ban, amellyel olyan kísérleteket végezhessünk, amelyeket más berendezéseken hasonló színvonalon nem lehet elvégezni a fotobiológia alapvető kérdéseinek megválaszolására. Az általunk létrehozni kívánt spektroszkópiai állomás a modern femtoszekundumos spektroszkópia legkifinomultabb módszere. Általa lehetővé válhat olyan, eddig részleteiben nem ismert biológiai mechanizmus mélyebb vizsgálta, mint például a fotoszintézis, amelynek számos gyakorlati vonatkozása van (pl. szoláris technológia, biotechnológia, környezetvédelem), kutatása pedig elvezethet a mesterséges fotoszintézis megvalósításához.