A XXI. században számos nemzetközi konfliktus- és katasztrófahelyzet alakítja mindennapjainkat. Az érintett országok számára ez számtalan kihívással jár – gazdasági, társadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt. Ennek megfelelően esszenciális, hogy a nemzetek erősítsék saját védelmi képességeiket, támogassák az ilyen irányú fejlesztéseket és a lehető legszélesebb kört vonják be a vonatkozó kutatásokba. Ezeken belül kiemelt fontossággal bírnak a védelem-egészségüggyel kapcsolatos KFI programok, projektek, hiszen a műveleti ellátáshoz köthető folyamatok összessége mind az egyén, mind az össz-társadalom szempontjából kiemelt fontossággal bír, beleértve az életvédelmi, egészségnyereségi, egészséggazdásági aspektusokat is.

Az elmúlt években a katonaorvoslás területén tapasztalható robbanásszerű fejlődésben jelentős szerepe volt az infokommunikációs és más mérnöki szakterületekkel való szoros együttműködésnek. Az inter- és multidiszciplináris szemléletmód nem csak a hadszíntéri és műveleti mindennapokba, de a katonaorvosképzésbe is egyre inkább beépül, ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy az érintett célcsoportok egyaránt megismerhessék a tudomány- és szakterületeket átívelő, komplex, problémamegoldásra fókuszáló gondolkodásmódot, valamint a felsőoktatási közeg valós eszközöket és lehetőségeket biztosítson egy-egy kreatív ötlet, elképzelés továbbvitelére, akár teljes megvalósítására.

A Pécsi Tudományegyetem orvos, biológus, fizikus és kémikus kutatói az elmúlt években több nagy volumenű kutatás keretében bizonyították, hogy képesek eredményes együttműködésre, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására. A projekt biológus, orvos, kémikus és fizikus kutatói – korábbi eredményeiken alapuló együttműködés keretében – a sejt energiatermelésének központi elemét, a mitokondriumot vizsgálják. A mitokondrium számos betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet. A mitokondrium károsodása az eredeti okoktól függetlenül beindíthat egy olyan halálos ciklust, melynek során a folyamat előrehaladása a sejt elpusztulásához és a beteg halálához vezet. Jelen pályázatban a korábbi munka szerves folytatásaként kiterjesztjük kutatásainkat további vegyületcsaládokra, és a biológiai célpontok molekuláris biológia, genomika segítségével történő azonosítása után a szintetikus kémia nagyhatékonyságú eszközeinek felhasználásával új, potenciális mitokondriális támadáspontú vegyületek előállítását, biokémiai és preklinikai vizsgálatát tűzzük ki célul. Az új vegyületek széleskörű analitikai és fizikai szerkezetvizsgálatát, a gyenge kémiai kölcsönhatások modellrendszereken történő vizsgálatát követően gyógyszerfejlesztési folyamat indítására kerül sor. A folyamat eredményeképpen preklinikai, hosszabb távon - a tervezett kutatási időszakon túl, de ezen eredményeken alapulva - humán klinikai vizsgálatokra kerül sor. Hosszú távú kutatómunkánk társadalmi hatása is jelentős lehet, hiszen nagy mortalitású, ma gyakran gyógyíthatatlan betegségekre tervezzük új célpontok azonosítását és ezekre új vegyületek kifejlesztését, továbbá nem toxikus növényi polifenolok vizsgálatát. A súlyos, rossz prognózisú betegségekre történő terápia kifejlesztése óriási társadalmi haszonnal járhat, hiszen életeket hosszabbíthat, illetve menthet meg. Esélyt látunk arra, hogy néhány esetben a rendkívül magas árakkal bíró terápiákhoz képest sokkal olcsóbbakat találjunk.

MŰSZAKI PÁLYA JÖVŐJE A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSBAN

Projektben résztvevők:
• Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozás-egészségügyi Kiválósági Centruma
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Víz-Szem Víziközmű Szolgáltatásban Elkötelezett Munkavállalók Munkahelyi Szakszervezete
• TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt.

A projekt két fő módszertanra épül, amelyet egy több lépésből álló pilot program-sorozat egészít ki. A két fő módszertani téma a munkaerő-piacra belépő fiatalok számára vállalható kihívássá tenni a műszaki pályát és olyan szervezeti kultúrát teremtetni, amely alkalmas a munkavállalók megtartására. Másrészről biztosítani azt, hogy a műszaki pályát választók egészségileg és szellemileg is alkalmasak legyenek a munkaerő-piacon maradni, képesek legyenek aktívan részt venni az idősödő társadalomból fakadó munkaerő-piaci problémák kialakulásának megelőzésében, és felkészültek legyenek a technológiai fejlődésre. 

A daganatos és a multimorbid krónikus betegségek növekedése miatt növekedni fog a refrakter tünetekkel rendelkező betegek száma, akiknél a hagyományos tüneti kezelések hatástalanok. Ilyen esetekben használatos palliatív szedáció (PS): gyógyszerek ellenőrzött alkalmazásával a tudat éberségi szintjének csökkentése az elviselhetetlen szenvedés enyhítése érdekében. 
A projekt fő céljai: 
1)    Az arányos PS gyakorlatának vizsgálata (klinikai vizsgálat, esettanulmányok); 
2)    PS etikai vonatkozásainak vizsgálata a ’moral case deliberation’ módszerével; 
3)    Az Európai Palliatív Társaság (EAPC) 2009-es ajánlásainak felülvizsgálata; 
4)    Ismeretterjesztés szakmai körökben (online oktatási program; szakpolitikai ajánlások; e-könyv a jógyakorlatokról, betegek számára készült összefoglalóval; kongresszus / webinar a szakemberek számára). 

A projekt célja a CLIL módszer bevezetése az angol nyelvű medikus képzésben: Az oktatók angol nyelvi képesítésinek javítása, valamint együttműködés a vezető orvosi egyetemekkel innováció és tapasztalatcsere céljából.
A projekt részeként a kiválasztott egyetemi tanárokat az Európai Bizottság által a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség előmozdítása érdekében javasolt CLIL (tartalom és nyelvbe integrált tanulás) módszer alapján oktatják. A projekt célja, hogy az itt megszerzett tudást felhasználhassák kurzusaik kidolgozásakor és előadásakor valamint, hogy más egyetemi tanárokat is tanítsanak erre módszerre.

Ennek a H2020 projektnek, mint egy multi-diszciplináris együttműködésnek a célja a vezető kutatók és az úttörő ipari szakértők tudásának egyesítése, hogy ezzel előkészítse a technológiát és a szaktudást az élő szövet vizualizációjának áttörő módszerekkel történő kifejlesztéséhez. Egy sejt genetikai tartalma meghatározza a funkcióját. A gének a sejt születésétől a haláláig folyamatosan be és kikapcsolnak. Ezt a nagyon dinamikus folyamatot belső (genetikai) és külső (környezeti) faktorok is szabályozzák. Ebben a H2020 által finanszírozott pályázatban az aktív gének valós időben történő vizualizációjához szükséges új technológiát fejlesztünk ki.

A projekt 16 partnerrel valósul meg és a NEURAM elnevezésű projekthez kapcsolódik.

A konzorcium szakértő tagjait az adott tudományos intézetek kémiával, fizikával, neurológiával, viselkedéstudománnyal és genetikával foglalkozó szakértői adják, továbbá a projekt megvalósításában egy, a 3D-s mikroszkópiával foglalkozó ipari partner is részt vesz.
A 4D-SRS rendszerek kiváltképpen orvosi kutatásokra, illetve olyan fejlesztési projektekre lesznek felhasználhatóak, melyek központjában a korai stádiumban levő betegségek diagnosztizálása, rák észlelése, és toxicitással foglalkozó tanulmányok állnak. 
A tudományos és a kereskedelmi szektorok tapasztalatcseréje és a kiküldetések révén a csapat növeli európai és globális versenyképességét az idegtudományok és genetikai technológia területén.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program a teljes egyetemet érintő kutatást támogató kormányzati ösztöndíjprogram, mely összköltségvetése 3 fő pillérből áll.

1. szabadon felhasználható ösztöndíj – kategóriától függően 1 vagy 2 ütemben folyósított ösztöndíj, amivel az ösztöndíjasnak nincs elszámolási kötelezettsége
2. dologi kiadásokra fordítható keret – a megítélt ösztöndíj 20%-a, melyet a PPMI koordinál
3. PPMI által felhasználható működési keret – ebből a keretből kerül finanszírozásra a projektben részt vevő munkatársak bérezése, működéshez, rezsihez kapcsolódó kiadások

A programra pályázhat, aki hallgatói vagy közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az egyetemmel, illetve aki az adott évben kezdi meg felsőoktatási tanulmányait PTE-n. A szabadon felhasználható ösztöndíj mellett a Minisztérium a nyertes résztvevők számára további dologi kiadások finanszírozásával is segíti kutatási munkájukat.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos és kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerület fejlesztését kívánja megvalósítani a 2018-2020 időszakban az alábbiak szerint:

1. tématerület: Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre.
2. tématerület: Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel.
3. tématerület: Innovációval a fenntartható, egészséges életért és környezetért.
4. tématerület: A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában.
5. tématerület: Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel.

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását.

A Pécsi Tudományegyetem a 2018-ban 20765-3/2018/FEKUTSTRAT szerződésszámmal 5 tématerületen elindított kiválósági kutatásokat a „Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program 2019” keretében folytatta 2019. június 1-jétől.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Tervében meghatározott stratégiai céljainak elérése érdekében, figyelembe véve tudományos kutatási erősségeit, illetve reagálva a regionális és hazai tudományos és K+F+I kihívásokra 5 kiválósági tématerületen kezdte meg fejlesztéseit 2018-ban, melyet a 2019-es évtől az alábbiak szerint folytatott:

1. Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése jelenleg nem gyógyítható mitokondriális betegségekre Szakmai vezető: dr. Kollár László

2. Biomarkerek azonosítása a hormonális- és az immunrendszer nyomon követésére: diagnosztikai eljárások fejlesztése biotechnológiai módszerekkel Szakmai vezető: dr. Kovács L. Gábor

3. Innovációval a fenntartható életért és környezetért Szakmai vezető: dr. Felinger Attila

4. A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában Szakmai vezető: dr. Vörös József

5. Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel Szakmai vezető: dr. Dóczi Tamás

A fejlesztési program keretei között fejleszteni kívánjuk a kijelölt kiválósági tématerületek humán erőforrását, kutatói állományát. A kijelölt interdiszciplináris területekhez allokálni kívánjuk a kritikus kutatói tömeget, hogy a létrejövő innovatív kutatási eredményekre alapozva tovább fejleszthessük mind az akadémiai szférában, mind a gazdasági szférában meglévő kapcsolatrendszerünket. Ezzel kívánjuk biztosítani a tématerületek további működéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges forrásbevonási lehetőségek kiaknázását. A Programot 2020-ban a TÉMATERÜLETI KIVÁLÓSÁGI PROGRAM 2020 (2020-4.1.1-TKP2020) „intézményi kiválóság” alprogramjának keretében kívánjuk folytatni, melyre 2020.06.30-val került beadásra a Pécsi Tudományegyetem támogatási kérelme.